As the global population ages, empowering older persons in care decisions becomes increasingly crucial for enhancing their quality of life. This paper explores the complexities of empowerment in the context of care decisions for older persons, examining both the facts and challenges involved.

2004 Pension reform in Slovakia introduced important changes in the Slovak pension system. Previous pay-as-you-go system was replaced by an obligatory two pillar system, including pay-as-you-go and individual capitalisation pillars, supplemented by a voluntary third pillar of individual savings, organised by private companies.

The paper aims to critically present the features of two selected ideas from the field of public policy on ageing. Namely, the concept of the “silver economy” as an economic system associated with population ageing and its more recent version, referred to the “smart silver economy”, will be discussed.

Although health cooperation is not a modern concept, trends to study it increased significantly after the coronavirus pandemic. The methods, mechanisms, and plans for international health cooperation are still vague.

The elderly population in Nigeria faces a myriad of challenges as they navigate their later years. With a growing aging population, it is important to understand the life conditions and support systems available to them.

In 2023, older people - defined here as those aged 65 years or more - living in the EU-27 corresponded to one fifth (21.3 %) of the total population. During the next decades, this share will also gradually increase and is projected to reach approximately 30% in 2050.

In the training of social work students and in the continuing education of social, mental health and medical professionals there is a wide range of opportunities to use simulation techniques. Simulation can be described as “a pedagogy using a real-world problem in a realistic environment to promote critical thinking, problem solving, and learning”.

Understanding and identifying unmet needs are crucial for improving the quality of health and social care. Research addressing unmet needs among older individuals in Slovakia is insufficient, highlighting the need for further investigation into this pressing issue.

It is a real fact that the generation of the current pensioners during their active productive life have created a lot of various facilities that are still available and successfully utilized for the benefits of citizens. Especially, in former socialist countries they created enormous amounts of facilities that later on during the privatization as a part of the transformation process from the former socialist command economy to current market economy have become the property of the foreign investors.

As a productive cultural metaphor, dementia points out the limitations implied by the notion of the human subject that has dominated Western culture's past and history since modernity, as well as the upcoming health-related, ethical, and economic challenges of the 21^st century.

The doctor-patient relationship can be regarded as an integral segment of social support that possesses relevant therapeutic impact. Recently, the doctor-patient relationship has been reshaped basically that has been accelerated by health digitalization.

Ageing is a complex, natural process which encompasses a cascade of biological, psychological and social changes occurring in an individual’s lifespan. Its phenomenal experience is influenced by a myriad of factors, including genetics, environment, lifestyle and socio-economical aspects.

The aim of the study was to find out the incidence rates of risk of malnutrition and malnutrition in seniors living at home and in an elderly care facility, separately for both genders. We also aimed to determine the variability of BMI value in different nutritional statuses of seniors.

Europe's demography has significantly changed in the last decade with older adults (defined here as those aged 65 years or more) in the EU-27, rising from 90.5 million at the start of 2019 to reach 129.8 million by 2050. The ageing population is driving significant transformations in culture, institutions, and communities.

Platforms of social media and online memes often paint a similar picture about older adults: technophobes, who cannot keep up with the vastly changing world of the internet. Despite this, the number of older internet users grows rapidly, even on platforms associated with the younger generations, such as TikTok.

Ageism refers to stereotypes, prejudices and discriminatory expressions or attitudes towards older people. The World Health Organization defines ageism as a multidimensional, social phenomenon and considers it a public health problem.

Virtual reality technology is increasingly utilised in long-term care to enhance patient engagement and improve outcomes. This presentation focuses on the integration of virtual reality in occupational therapy for both inpatients and outpatients at St Vincent de Paul Long-Term Care Facility, particularly for individuals recovering from stroke and those with Parkinson’s disease.

Relocation stress syndrome was officially recognised as a nursing diagnosis in 1992; however, the phenomenon had been documented for at least 70 years. In Western literature, high mortality rates and other deleterious effects of relocation on older person populations were described as early as the 1960s.

This research explores formal caregivers’ perspectives on elder abuse within a Maltese care home, addressing the challenges posed by an ageing population and the growing reliance on long-term care.

Falls are a significant public health concern, particularly among older persons resulting in injuries, decreased mobility, reduced quality of life and higher mortality.

The ageing of the population in Europe implies rethinking several socio-economic issues and promoting the creation of opportunities that allow people to age well. To develop successful solutions, bringing together the different stakeholders to a shared discussion is crucial.

Our presentation examines how TikTokers above the age of sixty in Hungary seek to refine representations of ageing online through humorous short videos. As the number of internet and, parallelly, TikTok users grow, it is important to focus on less visible groups, too.

One must focus on the concept of dealing with an older person who is battling with the reality of having to leave the comfort zone for a good number of years to enter a different world within an institution. Working towards reaching new cultural aspirations can be disturbing in its own way. We all must educate ourselves about all the influences affecting this transformation.

In this paper I start with a provocative claim that a society is being constructed that creates -  while simultaneously disposing of - older men and women. I argue that Western contemporary society is creating an environment that is increasingly hostile to older persons.

WordPress, a versatile and user-friendly content management system (CMS), has found significant application among senior users, who leverage its capabilities for various purposes.

Alzheimer’s Society is the largest UK charity focusing on dementia and the only one to tackle every aspect of dementia. Currently 900,000 people are living with dementia in the UK. In the country it is estimated that 39% of people with dementia live in care settings, whereas 61% live in the community. This data highlights the importance and necessity of transforming our local communities and making them dementia friendly.

Demographic change affects almost all spheres of society, so we consider it one of our priorities to deal with the situation of older women, the largest and fastest growing group within the world's population, including Hungary. According to the United Nations Department of Economic and Social Affairs women comprise 54 percent of those aged over 60 globally, rising to 62 percent of those aged over 80 years.

The COST Action CA21107, titled "Work Inequalities in Later Life Redefined by Digitalization (DIGI-net)," is an interdisciplinary initiative aimed at exploring the impact of digitalization on work inequalities faced by older workers. As digital transformation reshapes labor markets, it creates unique challenges and opportunities for individuals in later stages of their careers. DIGI-net investigates how digitalization influences employment conditions, career development, and work-life balance for older workers, with particular attention to disparities across gender, socioeconomic status, and cultural contexts.

The concept of Smart Healthy Age-Friendly Environments (SHAFE) was born in Portugal and The Netherlands in 2017 as a Thematic Network approved by the European Commission with the support of 160 European organisations and networks. A decade earlier, the World Health Organization (WHO) launched a guide on the concept of age-friendly cities and communities to meet the challenges of ageing and urbanisation.

This paper will explore data generated through a coproduced art research project called Uncertain Futures. The project set out to explore the inequalities facing women over 50 in relation to work in Manchester, UK.

The question of what constitutes a fulfilling late life remains a crucial question in ageing research. Although individual experiences of ageing may vary depending on the context, the overarching factors that influence ageing across cultures are largely determined by the nature of individuals' relationships with individuals, family, community and institutions.

The aging rate of the Vietnamese population is one of the most elevated worldwide. Dementia is identified as one of the major disturbances to healthy aging and a leading cause of death in Vietnam. In spite of the importance of dementia research for policy making and healthcare development, there is a scarcity in study on epidemiological profile of dementia in Vietnam.

This paper presents a review of works on care and support for the aged which is apt for current academic and public policy discourse in Nigeria. The major focus explicated in this review include the concept of care and support, overview of ageing, features and problems of ageing, nature and sources of care and support, the extent to which the elderly depend on their children/extended family, work and old age.

This paper provides an in-depth analysis of the challenges confronting the elderly population in the Philippines, focusing on economic insecurity, healthcare accessibility, social isolation, and the socio-cultural context of aging. While the elderly population remains smaller in proportion compared to other Southeast Asian nations—growing from 2.7% in 1990 to a projected 7.7% by 2025—this demographic shift brings significant implications. The increase in the aged dependency ratio, expected to double from 5.5 elderly per 100 working-age persons in 1990 to 10.5 by 2025, reflects the pressures on younger generations to support an aging population.

The conflict in Yemen which has been ongoing for ten years led to one of the worst humanitarian crises worldwide. While the attention is given more to the general population, there are many unique challenges focusing on vulnerable elderly people face that remain unnoticed.

Tunisia is experiencing significant growth in the number and proportion of elderly people. Statistics show that the population aged 65 years and over has been steadily increasing over the years. This demographic shift has led to the reversal of the population pyramid creating new challenges for the nation.

Ethiopia – one of Africa’s fastest-growing populations and economies – is home to a long and colorful history spanning thousands of years.  Throughout its many tribes and ethnicities, there is a deep-rooted culture of respect for the elderly. Ethiopian social beliefs, customs, and community-based lifestyles greatly value the wisdom and perspective that elderly people provide.

Our study set out to ascertain the significance of attending to the social, economic, and humanitarian needs of the aged. India has a great deal of responsibility to address the needs of older individuals because it is predicted to have the largest percentage of older adults in the world in the near future.

Media representation, such as shows and films, are commonly the primary source through which younger people encounter a variety of depictions of old age and medical conditions. These portrayals significantly shape public perceptions. Taking this into consideration this research investigates contemporary portrayals of ageing and memory, with a particular focus on dementia, in Global North cinema. It examines how recent Western films reflect a change of the societal perceptions of ageing and memory in the aftermath of the COVID-19 pandemic.

Kyrgyzstan is a country in Central Asia with a population of 6.5 million. Projections suggest that by 2030, the proportion of Kyrgyz citizens aged 65 and over will be near 7%. According to United Nations criteria a population is classified “ageing”, when individuals aged 65 and over comprise more than 7% of the total population.

A bél mikrobiom a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. Nagyon fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, mivel segít a táplálék lebontásában, vitaminok és egyéb fontos tápanyagok előállításában, az immunrendszer szabályozásában és a kórokozók elleni védelemben. Részt vesz a gyulladásos folyamatok szabályozásában és az immunválasz optimalizálásában. Idős korban csökken a mikrobiom diverzitása, ami összefüggésbe hozható az immunrendszer gyengülésével és bizonyos, az öregedéssel járó betegség fokozódásával.

Az egészségügyi szakdolgozók egyetemi képzésében a szaktudás átadása mellett fontos szerep jut a szemléletformálásnak, ami a kimeneti követelmények kompetenciákban történő megjelenítésében is tetten érhető. Ezen kimeneti követelmények között olyan állításokat olvashatunk, amelyek úgy kezdődnek, hogy a diplomás szakember: Képes…; Alkalmas…; Betartja…; Olyan kompetenciákat vár el tőlük a szakma, és a „vevők”, amelyek elsajátításában nagy segítségükre lehetnek az olyan kiadványok, amelyek a tudományos és szakmai szempontok mellett a kompetenciák elsajátításához is mintákat, segítséget adnak.

Az öregedő társadalomban a medicina fejlődésével a várható élettartam egyre inkább kitolódik, amivel párhuzamosan nő az idősödéssel járó tünetek és betegségek előfordulásának gyakorisága. Az összes szervrendszer élettani változásokon megy át, így a nyelési funkció változása is gyakran bekövetkezik.

Számos irodalom szól az állatasszisztált terápia jótékony hatásairól, és a terápiás hatékonyság növelésének lehetőségeiről. Az állatasszisztált intervenció, olyan terápiás beavatkozás, amely állatok bevonásával javítja az egyének jólétét különböző populációkban és helyzetekben. Felmerült, hogy az Ápolási osztályon fekvő idősek számára is hasznos lenne az állatasszisztált terápia.

Az intergenerációs otthonmegosztás egy globális szinten elterjedt és működő lakhatási program, amely hazánkban még kevésbé ismert. Először az USA-ban és Spanyolországban próbálták ki az 1980-as években, jelenleg a világ 19 országában működik. A szakértők a közelmúltban kezdtek úgy tekinteni rá, mint skálázható megoldás két társadalmi problémára. Ezek a fiatal generáció kiszorulása a megfizethető lakhatásból, valamint a gyorsan öregedő népesség magányossága és elszigeteltsége.

A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát.

Jelen kutatás relevanciáját többek között a társadalmi elöregedés adja, amely egyre élesebb tendenciát mutat világszerte, jelentős terhet róva az egészségügyi ellátórendszerre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint míg 1990-ben a 65 év feletti időskorúak a magyar népesség 13%-át tették ki, ez az arány 2020-ra szinte megduplázódott.

Az öregedés az élet végső szakaszát jelenti, mely során az idős ember számtalan biológiai, szociális és lelki változáson megy keresztül. Az öregedés egy biológiailag determinált folyamat (elsődleges öregedés), amelyet a kedvezőtlen környezeti tényezők nagy mértékben befolyásolják (betegség, baleset, szociális – gazdasági helyzet, stb.). Ezen tényezők meghatározó szerepet játszanak a fenotípusos, másodlagos öregedésben. A szociális öregség a szociális feladatok, életstílus és a személy gazdasági helyzetének megváltozásával jellemezhető.

Társadalmunk elöregedése már olyan mértéket öltött, hogy az eddig alkalmazott eszközök nem elegendőek a felmerülő gazdasági, szociális és társadalmi kihívások kezelésére. A népesség idősödésével nő a neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór előfordulása.

Az idős populációra jellemző a multimorbiditás, a polypragmázia, az inmobilitás a malnutríció mely mindegyike rizikófaktort jelent a nyomásfekély kialakulásában. A felfekvések a fekvőbetegek ellátása során a leggyakrabban előforduló komplikációk közé tartoznak.

A sarcopenia az öregedéshez köthető folyamat, amely a vázizmok izomtömegének, izomerejének és funkciójának csökkenésével jár. A European Working Group on Sarcopenia (EWGOS) definíciója szerint „a szarkopénia egy progresszív és generalizált izomrendellenesség mely az izom gyengeség és izom minőség felgyorsult romlását vonja maga után, megnövelve az olyan nemkívánatos események előfordulását, mint az elesések, esendőség és a halálozás”.

A halál minden ember életének szerves része, a halálhoz fűződő számos jogkövetkezmény miatt a halál bekövetkezésének megállapítása (a halottvizsgálat) és annak eredménye (a halottvizsgálati bizonyítvány) kiemelkedő jogi jelentőséggel bír, utóbbi a népmozgalmi statisztika és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség miatt is releváns dokumentum.

A tartós hólyagkatéter alkalmazásának számos indikációja lehet, ezek közé tartozik a vizeletretenció, a szoros folyadékegyenleg követése, de gyakran találkozunk azzal, hogy az inkontinenciát is az indikációk között tartják számon. Bár ez az eljárás számos esetben szükséges lehet, azonban jelentős kockázatokat és szövődményeket hordoz magában főleg egy legyengült, multimorbid, idős beteg esetében.

Az emberi társadalmak jelenlegi demográfiai tendenciái alapján a világ népessége gyors ütemben öregszik, ami jelentős kihívásokat támaszt az egészségügyi rendszerek számára. A United Nations Department of Economic and Social Affairs (UN DESA) legújabb jelentése szerint 2030-as évek közepére a 80 éves és annál idősebb emberek száma várhatóan meghaladja a 265 milliót, ami több lesz, mint az egyévesnél fiatalabb csecsemők száma.

Napjaninkban a technikának köszönhetően egyre jobban kitolódik az emberi életkor határa és ez a jelenség Magyarországra is jellemző. Viszont a Magyarországi mutatók nagyon rosszak az egészségben eltöltött évek számát illetően, különösen nyugdíj után. Kérdésem arra irányul, hogy mennyire van tisztában az idősödő, illetve már a nyugdíjas kort elért nemzedék, az egészséges életmód jelentőségével.

A növekvő létszámú idős populációt jelentős mértékben érintő probléma a krónikus fájdalom. Számos, krónikus fájdalommal járó megbetegedés előfordulása lényegesen gyakoribb az idősek körében. A krónikus fájdalommal nehéz együtt élni. Jelentősen rontja az életminőséget és az egészséget. Nemcsak magának a fájdalomnak az elviselése nehéz, de az általa előidézett mozgáskorlátozottság, alvászavar, depresszió és szorongás is nehezíti az életet, csökkenti az önállóságot.

A stresszválasz egy komplex, több tényezős folyamat, amely érzelmi, kognitív, élettani és viselkedéses változásokkal egyaránt együttjár. A szociális és idősgondozás területén dolgozók mindennapi munkája során gyakran találkoznak olyan kihívásokkal, amelyek jelentős stresszt okozhatnak, és hosszú távon kiégéshez vezethetnek.

A gyógynövények jelentős szerepet játszhatnak egészségünk megőrzésében, helyreállításában. Gyógyító célú felhasználásukkal a fitoterápia tudományága foglalkozik. A gyógynövények gyűjtése mellett termesztésük is jelentős Magyarországon és sokan foglalkoznak vele főként vidéken, hivatásként vagy hobbiszinten.

Geronto-andragógusként és a komlói Szent Borbála Otthon intézményvezetőjeként a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban alkalmazható tanulási programok fejlesztésének folyamatát kutatom. Az akciókutatás stratégiáját használva a tervezés, cselekvés, megfigyelés és a reflektálás folyamatában fejlesztettük ki a Szenior Tudásösvény Tanulási Programcsomag alapprogramjait.

Nők esetében az idősödés folyamatának kezdetével - az áthajlás korával 50 éves kortól - átlagosan szinte egyidőben jelenik meg a menopauza - 51,2 év - is. Az emberi szervezet elöregedése, valamint a menopauza általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Külön - külön is növelhetik a rizikóját egyes betegségek kialakulási esélyének, együttes hatásuk esetén pedig meglévő betegségek tüneteit is fokozhatják.

Az idősek populációja egyre inkább növekedni fog és az egészségügyi ellátásra érkező betegek aránya is mindinkább ezirányba tolódik el. Az orvosoknak fontos minél jobban megismerni az idős emberekkel való betegközpontú kommunikáció sajátosságait a hatékony gyógyítás érdekében.

A társadalom folyamatos elöregedése olyan preventív jó gyakorlatok széles körű megismertetését indokolja, amelyek az idősek fizikai, kognitív és mentális egészségének megőrzését komplex módon szolgálják, és hozzásegítenek a sikeres öregedés megvalósulásához.

A modern orvostudomány egyik széles körben ismert következménye a medikalizáció (over-medicalization) jelensége, amikor olyan életterületek is orvosi hatókörbe vonódnak (orvosi nyelvezettel írjuk le, orvosi eszközökkel próbáljuk kezelni), amelyek hagyományosan kívül estek a medicina illetékességi körén. A szülés-születés, az öregedés, valamint a halál-haldoklás témái az 1970-es évek óta a kritikai diskurzus immanens részét képezik.

A tudatos öregedés egy komplex, interdiszciplináris szemléletmód, amely öregedéssel kapcsolatos megközelítéseket, elméleteket, gyakorlatokat integrál, illetve új szempontokat azonosít. Alapvetően alulról szerveződő, mozgalom jellegű és a mindennapok realitásából gyökerezik. Egyéni, közösségi, társadalmi és ökológiai szintekre és a 21. század kihívásaira egyaránt reflektál.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a várható élettartam emelkedésével együtt nagymértékben nőtt a demencia előfordulásának gyakorisága hazai és nemzetközi szinten is. A tánc, mint rituális, szabadidős tevékenység évezredek óta ismert, ám terápiás hatásait az elmúlt évtizedekben kezdték kutatni.

Magyarország népességének demográfiai összetételében az elöregedés folyamata, a korösszetétel változása egyre aggasztóbb jövőképet vetít előre. Az elöregedő társadalomban, mind a szociális szektoron belüli ellátás, mind az egészségügyi szektoron belüli szakápolás biztosításának területének egyre nagyobb anomáliával kell szembenéznie.

2022-ben végzett népszámlálás alapján Magyarország lakosságának 21%-a az idős korosztályhoz tartozik, mely folyamatos emelkedést mutat. Az idős betegek ellátása az egészségügyi költségvetés több, mint 30%-át teszi ki. A geriátriai populációt multimorbiditás és polipragmázia, funkcionális függőség, esendőség és depresszió jellemzi, mely speciális tudást igényel mind az orvosok, mind a szakdolgozók részéről.

Mindenütt lényeges kérdés, hogyan alakul az együttműködés az adott országban a hatalom és a civil szervezetek között. Ez a kapcsolat sokszor konfliktusos, márpedig a konfliktus az élet része, ezért meghatározók a konfliktus kezelési módjai, a kialakított szabályok, melyek mentén az ellentétek rendezhetők.

Az önkormányzatok által létrehozott idősügyi tanácsok kulcsszerepet játszanak az adott településen az idősek érdekeinek védelmében és képviseletében. 2003 - 2010 között tagja voltam a miniszterelnök által létrehozott Idősügyi Tanácsnak. 2009-ben alkotta meg ez az IT a Nemzeti Idősügyi Stratégiát, melyet az Országgyűlés nagy többséggel elfogadott. Az ott végzett munkám során tanultam meg milyen jelentősége van egy ilyen kép viseleti és érdekvédelmi tevékenységnek, szervezetnek.

Az élet néhány éve hozott számomra egy új kihívást, ami később egy új lehetőséggé is vált. Mi, azaz az édesanyám és én szoros együttműködésben tevékenykedünk demenciájának lassításáért, megállításáért. Célom megmutatni, hogy mindezt milyen szemlélettel, milyen módszerekkel, milyen feladatokkal valósítjuk meg a mindennapokban. Milyen eredményeket értünk el, hol tartunk és hol vannak nehézségeink. Tartsanak velünk, hogy tudjanak erőt meríteni a sikereinkből!

Nagyné Mudra Mónika vagyok, a debreceni Méliusz Juhász Péter Református Idősek Otthonának intézményvezetője. Idősotthonunk szakápolási engedéllyel rendelkezik, 89 férőhelyen teltházzal működünk. Ápolási osztályunkon 16 fő súlyos és középsúlyos demens és Alzheimer kórban szenvedő lakónkat gondozunk.

Mindenki számára tény, hogy az átlag életkor növekedésével nem fiatalok leszünk tovább, hanem az időskor húzódik ki. Erre a folyamatosan szélesedő rétegre sem az egészségügy, sem a szociális szféra nem tud elegendő figyelmet fordítani. Egyik szektor szoros támogatását sem igénylik, hiszen mind mentálisan, mind fizikailag még aktívak. Ezen hiány pótlására hoztuk létre Szegeden a Szegedi Görögkatolikus Parókia Szent Rozália Szolgálat keretein belül a nappali ellátást.

Az előadás Szolnok város idősügyi kihívásaira és az innovatív együttműködések szerepére összpontosít az aktív idősödés támogatása érdekében. Hasonlóan az országos tendenciához egyre magasabb a város idős lakosainak száma, jelenleg több, mint 25 %-a 60 éven felüli, ami növekvő igényt teremt az idősügyi szolgáltatások iránt. Az előadás rávilágít arra, hogy a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok mellett hogyan lehet az önkormányzat és a helyi társadalom szereplőinek összefogásával előmozdítani az idősek aktív társadalmi részvételét, életminőségük javítását, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egészségesebben és tartalmasabban éljék meg nyugdíjas éveiket.

A Gondosóra program Magyarország Kormánya által elindított, ingyenesen igénybe vehető, 65 év felett alanyi jogon hozzáférhető, havidíjmentes jelzőkészülékes szolgáltatás, amelynek célja, hogy az idősek szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérésüket. A Gondosóra program egy egyszerű jelzőkészüléken keresztül a szolgáltatáshoz tartozó, éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálat és a megadott kontaktszemélyek bevonásával működik.

A 20 éves Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) 2009 óta hívja fel a figyelmet Magyarországon és egy nemzetközi szintre kiterjesztett awareness raising program keretében a világ lakosságán belül és Magyarországon is a legnagyobb arányban és a leggyorsabban növekvő csoport, az idősödő nők helyzetére.

Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) számára a téma kiemelten fontos, mert az időskori elszegényedés a nőket súlyosabban érinti ezért a folyamatos a megoldások keresése hangsúlyt kap, erről szól a Gerontológia Napok 2024 keretében szervezett prezentációnk.

Az ageizmus, vagyis az életkor alapú diszkrimináció az idősebb korosztályok iránti előítéletek, sztereotípiák és diszkriminatív viselkedés formájában jelenik meg. Az utóbbi évek technológiai fejlődése, különösen a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése, tovább súlyosbíthatja az ageizmus jelenségét, ugyanakkor megfelelő szabályozással és tudatos alkalmazással eszközt is adhat a problémák enyhítésére.

A demenciával élő gondozottak száma Magyarországon megközelítőleg 200-250 ezer fő, többségük 65 évnél idősebb. A gondozók főleg családtagok, akik jelentős pszichés és fizikai megterhelésnek vannak kitéve.

A DIGI-net COST Akció keretében egy kb 100 oldalas tudományos kiadvány (antológia) készül az alábbi tervezett tartalommal: A 3. fejezet, a nemek közötti egyensúly kérdései a digitális világban téma kezdeményezője a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ), részéről Modláné Görgényi Ildikó kutatásvezető és Ferenczi Andrea Management Committee (Irányító bizottság magyar tagja a COST akcióban) vesznek részt az elkészítésében együttműködésben Prof. Daniela Tatiana Şoitu (Cuza University of Iasi) és Prof. Matt Flynn (Leicester University) társszerzőkkel.

A konferencia programja

Conference Programme

Magyar Gerontológia, 2024. 16. Konferencia Különszám - teljes szöveg